Beszédfejlődés késése

A megkésett beszédfejlődés a nyelvi zavar enyhébb formája, inkább csak időbeli késésről van szó, de a gyermek ugyanazt a nyelvfejlődési utat járja be, mint normál fejlődés esetén. Ha a gyermek három éves koráig egyáltalán nem kezd el beszélni, fontos, hogy a szülő logopédushoz forduljon. Igaz ez akkor is, ha a folyamat megindul ugyan, de későbbiek során a kortársakhoz képest nagy lemaradás érzékelhető.

A vizsgálat és a terápia is a tagintézményben zajlik. A logopédiai foglalkozások heti egy alkalommal, 45 perces órák keretében – a gyermekek életkori sajátosságihoz igazodva zajlanak.

A foglalkozásokon felkeltjük a gyermek kommunikációs kedvét, fejlesztjük nagy- és finommozgásait, hallási és látási figyelmét, emlékezetét és grafomotoros készségét. Bővítjük a szókincset, elsajátítjuk a magyar nyelv grammatikai szerkezetét. Mindezek során a normál beszédfejlődés menetét követjük.

A beszédhangok helyes kiejtésének tanítására csak később kerül sor, ha a gyermek már beszél, de megkezdjük ennek előkészítését – először indirekt úton, majd direkt hangfejlesztéssel.

Fejlesztjük a beszédészlelést és a beszédmegértést.

A terápia akkor igazán eredményes, ha az időben elkezdődik, s persze mint minden logopédiai kezelésnél, ebben az esetben is nagyon fontos a családi környezet segítő odafordulása, a gyakorlás, a türelmes ismétlések; s ezek együtt hozhatnak el igazi eredményt.

Mit tegyen a felnőtt?

– Ha egy kiscsoportos gyermek az óvodai beszoktatás ideje után sem kezd el beszélni, érdemes vizsgálatra küldeni (hallásvizsgálat, logopédiai vizsgálat).
– Mondjanak rövid, életkornak megfelelő mesét, énekeljenek, mondókázzanak együtt.
– A beszélgetések közben ne legyen háttérzaj (pl.tévézés)
– Igyekezzenek felkelteni beszédkedvét, de erőltetni nem szabad!
– Ha a gyermek mutogatással fejezi ki magát, ne tegyenek úgy, mintha nem értenék, hiszen ezzel még inkább leszűkítik kifejezési lehetőségeit. A beszéd megindulását ez nem fogja elősegíteni, de feszültséget kelt a gyermekben és magatartási zavarokhoz vezethet.
– Fontos a helyes beszédpélda! Rövid, egyszerű mondatokat használjunk, ha a gyermekhez beszélünk, de ne „baba-nyelven” szóljunk hozzá.
– A még csak beszélni kezdő gyermeknél semmi esetre sem szabad a kiejtést javítani! Amit mond a gyermek, ismételjék meg helyes kiejtéssel, ezzel is megerősítve a gyermeket abban, hogy megértették közlését.
– Minden apró eredménynek örüljenek, dicsérjék a haladást a gyermeknél, sok-sok türelemmel foglalkozzanak vele.

A beszédfejlődési zavar esetében a beszéd megértése és a beszéd kivitelezése is érintett lehet. A nyelv minden szintjén – hangok, szavak, ragok, mondatalkotás – jelentkezik eltérés. Ebben az esetben súlyosabbak a tünetek; szinte minden esetben megjelenik a nyelvtan helytelen használata is. Ilyenkor a megyei szakértői bizottságnál kell – a szülőnek, vagy a gyermek intézményének – kezdeményezni egy vizsgálatot. Amennyiben a megyei bizottság megállapítja a sajátos nevelési igényt, a szakértői véleményben meghatározott rehabilitációs óraszámban kezdődik meg a terápia a gyermek intézményében.

Komplex problémáról van szó, mivel több fázis kimaradt a beszéd fejlődésében, s ezek mindegyikét a természetes tanulás útján kell elsajátítania a gyermeknek. A terápia magvát az intenzív logopédiai foglalkozások adják. De közös erőfeszítést igényel a feladat, hogy az elsajátított gyakorlatok a gyermek mindennapjaiba beépüljenek, melyben a szakembereken túl az óvoda és a szülők figyelme is fontos. Az időben megkezdett fejlesztéssel megelőzhetők olyan másodlagos magatartási problémák kialakulása, mint pl. az esetleges agresszivitás, vagy a túlzott visszahúzódás.