Aktualitások

PÁLYAORIENTÁCIÓS FÓRUM

„Kérdezz – felelek” szolgáltatás

 

Mi a gimnázium és a szakgimnázium között a különbség?

A gimnázium négy, hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc – évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik.

A szakgimnáziumban szakmai érettségi vizsga és szakképesítés is szerezhető. A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, az ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés történik.

 

Kell-e központi felvételit írni a szakgimnáziumba jelentkezőknek?

Amennyiben a középiskola valamely tanulmányi területen (matematika, magyar vagy mindkét vizsgatárgy) előírja a központi írásbeli vizsga valamelyik típusát egyik vagy mindkét tárgyból, úgy ezt a felvételi tájékoztatójában nyilvánosságra kell hoznia. Ha az intézmény valamely gimnáziumi vagy szakgimnáziumi tanulmányi területén kéri a központi írásbeli vizsga eredményét, rögzítenie kell azt is, hogy melyik vizsgatárgy eredményét kéri a jelentkezőktől.

 

Van szóbeli vizsga a központi felvételi eljáráskor?

A középfokú felvételi eljárás keretében az intézmény a felvételi kérelmekről

– vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények) alapján,

– vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredményei alapján,

– vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények, továbbá a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet.

 

A középfokú iskolák felvételi tájékoztatója tartalmazza, ha az adott intézmény szóbeli vizsgát is szervez, ugyanitt találjuk meg a szóbeli vizsga adott intézményre vonatkozó követelményeit, időpontját és helyét.

 

Helyi szervezésű, szóbeli vizsgát csak az a középiskola szervezhet, amelyik előírja a központi írásbeli vizsgán való részvételt. A szóbeli vizsga az általános felvételi eljárás időszakában, az írásbeli vizsgák lebonyolítása után a tanév rendjében meghatározott időpontban (2019. február 21. – március 14. között) tartható meg. A szóbeli vizsgák megszervezésére minden középiskola legalább három napot köteles kijelölni a fentiekben meghatározott időszakon belül.

 

Hogy lehet a központ felvételi vizsgára jelentkezni?

Amennyiben a továbbtanulásra kiválasztott intézmény előírja a felvétel feltételeként a központi írásbeli vizsgát, úgy a tanulónak az www.oktatas.hu honlapról letölthető „TANULÓI JELENTKEZÉSI LAP” benyújtásával kell jelentkeznie a központi írásbeli vizsgára.

 

Ez a jelentkezési lap csak az írásbeli vizsgára vonatkozik, nem tévesztendő össze a felvételi eljárásban használatos jelentkezési lappal, amelyet a középfokú iskolákba való jelentkezésre kell használni. A „TANULÓI JELENTKEZÉSI LAP”-ot abba a vizsgát meghirdető középiskolába kell a tanulónak benyújtania, ahol a központi írásbeli vizsgát meg kívánja írni. A tanuló maga dönti el, melyik vizsgaszervező intézménybe nyújtja be a központi írásbeli vizsgára való jelentkezési lapját, függetlenül attól, hogy a későbbiekben a felvételi eljárás keretében melyik középfokú intézménybe kíván majd jelentkezni, és milyen jelentkezési sorrendet jelöl meg.

 

 

 

Melyik tantárgyak számítanak a felvételi pontszám számításakor?

A felvételi pontszám több elemből tevődhet össze, ezek intézményenként is változhatnak így a számításának módja és a beszámítható tantárgyak köre is eltérő lehet.  Alapvetésként elmondható, hogy a középfokú felvételi eljárás keretében – középiskolától függően – a felvételi pontszám

– vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények) alapján,

– vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredményei alapján,

– vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények, továbbá a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján.

 

A központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárásában a megszerezhető összesített eredmény, felvételi összpontszám minimum 50%-át kell képviselnie. A középiskola választhat, hogy melyik tárgyból (magyar nyelv és/vagy matematika) kéri az adott tanulmányi területen a központi írásbeli vizsga eredményét. Lehetséges tehát, hogy egy adott tanulmányi területen csak egy tárgy (magyar nyelv vagy matematika) eredményét írja elő (számítja be) az iskola a felvételi teljesítmények értékelésébe. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető összesített eredmény, felvételi összpontszám minimum 50%-át képviselnie. Lehetséges az is, hogy egy adott tanulmányi területen az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítják be, mint a másikét. Természetesen a felvételi tájékoztatóban ezeket a szabályokat nyilvánosságra kell hozni.

 

Tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe tehát nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny és egyéb olyan teljesítmény.

 

A hozott pontok megállapításakor a tanulmányi eredmények esetében az iskola maga döntheti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, és azokból – a megszabott jogi keretek között – hogyan képez pontszámot saját felvételi eljárásában. A tanulmányi eredmények számításakor a jelentkezés tanévének félévi eredményei is figyelembe lehet venni és a magatartás és szorgalom értékelése nem számítható be.

 

Mikor derül ki felvették-e gyermekemet az intézménybe?

2019. április 30. napjáig küldik meg a felvételt hirdető középfokú iskolák a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

 

Hová kell benyújtani a felvételi jelentkezési lapot?

Az általános felvételi eljárásban a tanuló felvételi lapjait (jelentkezési lapját és tanulói adatlapját) az általános iskolának kell átadni. Az általános iskola ekkor továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig az Oktatási Hivatalnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Hivatalnak.) Az általános felvételi eljárásban a jelentkezési lapok beérkezési határideje február hónap, melyet március hónapban a „módosító tanulói adatlappal” lehet módosítani. A módosítás során új középfokú iskola nem jelölhető meg, a beírt tanulmányi területek nem törölhetők, azonban az eredetileg benyújtott tanulói adatlapon feltüntetett középfokú iskolához újabb tanulmányi terület írható be, továbbá az eredetileg beírt rangsor megváltoztatható. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni.

 

 

Meddig kell benyújtani a felvételi jelentkezési lapot, lehet-e később módosítani?

 

A központi és egységes írásbeli vizsgára történő jelentkezés határideje általában december hónap. A jelentkezést abba a középiskolába kell benyújtani, ahol a tanuló a központi írásbeli vizsgát meg kívánja írni. A tanuló maga dönti el, melyik intézménybe nyújtja be a központi írásbeli vizsgára való jelentkezési lapját, függetlenül attól, hogy a későbbiekben, a felvételi eljárás keretében melyik középfokú intézménybe kíván majd jelentkezni és milyen jelentkezési sorrendet jelöl meg.

A központi írásbeli vizsgák időpontjai országosan egységesen kerülnek megszervezésre, általában január hónapban. A központi írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező középiskola az adott tanév február hónapjában közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat.

A tanuló ennek ismeretében nyújtja be felvételi lapjait (jelentkezési lapját és tanulói adatlapját) és vesz részt az általános felvételi eljárásban. Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig az Oktatási Hivatalnak. Az általános felvételi eljárásban a jelentkezési lapok beérkezési határideje február hónap.

 

Ha online önismereti kérdőíveket szeretnénk kitölteni, hová forduljunk?

Kérem forduljon bizalommal Szakszolgálatunkhoz, ahol önismereti és érdeklődési tesztekkel, kérdőívekkel is tudjuk segíteni a pályaválasztási folyamatot. ezen túlmenően a  Nemzeti Pályaorientációs Portált szeretnénk a figyelmébe ajánlani. A portál különböző élethelyzetekhez igazodva (pl. középiskola kiválasztása, szakképesítés megszerzése, pályaelhagyás) segít eligazodni a tanulás és a munka világában. Önismereti kérdőíveket is találunk az oldalon, melyek korcsoportonkénti bontásban adnak rálátást jellemző munkamódunkra, készségeinkre, képességeinkre. A szakmabemutató filmek, szakmaleírások, képzéseket érintő hasznos információk tovább színesítik az oldal kínálatát. http://eletpalya.munka.hu/

 

A különböző szakmákról hol kaphatnánk gyakorlatias tájékoztatást?

A Pályanet oldalt ajánljuk figyelmébe. Az oldal az önismeret fejlesztéséhez, a pályaválasztáshoz és a munkavállaláshoz szolgál hasznos tanácsokkal.  Az oldalon mesteremberekkel készített interjúk mellett önismereti kérdőív és pályakalauz kérdőív segít az érdeklődési irányok és a leginkább kedvelt tevékenységi típusok meghatározásában. http://www.ujnemzedek.hu/