A járási szakértői bizottság

A járási szakértői bizottság feladata:

– nulladik életévtől a gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálata,

– a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése,

– a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása.

Mikor javasolt a járási szakértői bizottság felkeresése?

– A gyermek mozgás-beszédfejlődésében elakadások, eltérések mutatkoznak kortársaihoz képest.

– A gyermek nehezen illeszkedik be kortárscsoportjába magatartás problémái miatt.

– A tanulása során általános nehézségek tapasztalhatóak, vagy bizonyos területeken alulteljesít.

– Bizonyos tantárgyakkal kapcsolatban folyamatos kudarcélmények érik (pl.: számolás, írás, olvasás).

– Bizonytalan a környezete abban, hogy a gyermek fejlettsége eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet.

Milyen életkorban kérhető a szakértői vizsgálat?

A vizsgálat 0 éves kortól a középfokú oktatási szakasz befejezéséig kezdeményezhető.

A szakértői bizottsági vizsgálat folyamata

I. Vizsgálatkérés

Ki kérheti a szakértői vizsgálatot?

– A vizsgálatra írásban a Szakértői vélemény iránti kérelem – Alap- és felülvizsgálathoz – című nyomtatvány kitöltésével lehet jelentkezni. A nyomtatványt az intézményvezető (intézmény pecsétjével ellátva), valamint a szülők/törvényes képviselő(k) írják alá.
– A szakértői vizsgálat indítható a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével.
– Szülői egyetértés hiányában hivatalból is indítható.
– Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, és az iskola köteles közreműködni vizsgálat iránti kérelem elkészítésében.

II. A vizsgálat időpontja

– A szakértői vizsgálat időpontját a kérelem beérkezése után, a Bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti.

III. A szakértői bizottság vizsgálatának menete

Milyen részei lehetnek a vizsgálatnak?

– A szülővel vagy a gyermek gondviselőjével történő beszélgetés (az „anamnézis felvétele”) és a hozott dokumentumok (orvosi papírok, pedagógiai vélemények stb.) áttekintése, mivel a vizsgáló szakemberek szeretnék megismerni a szülő álláspontját arról, hogyan látja gyermekét, miben kérne segítséget. Arra is szolgál továbbá, hogy közösen felelevenítsék a gyermek fejlődésének főbb állomásait.
– A pszichológiai vizsgálaton teljes képességvizsgálatra (IQ, figyelem, emlékezet), szükség esetén a személyiség feltérképezésére kerül sor.
– A gyógypedagógiai vizsgálat során a szakemberek a gyermek aktuális fejlettségi szintjét mérik fel különböző területeken (beszéd, mozgás, finommotorika, általános tájékozottság) Az iskolásoknál felmérik a gyermek olvasási, írási, helyesírási és matematikai képességeit. /Erre a vizsgálatra jó, ha – a probléma jellegétől függően – a matematika, magyar nyelv, környezet füzetet, valamint a gyermeke ellenőrző, vagy tájékoztató füzetét is magával hozza a szülő./

Milyen eredménnyel zárulhat a vizsgálat?

– Tanulási-, magatartási-, beilleszkedési nehézség kizárása.
– Tanulási-, magatartási-, beilleszkedési nehézség megállapítása. A szakértői bizottság a vizsgálatok eredményei alapján javaslatot tesz, az ellátás módjára, formájára és helyére, a szükséges szakemberre és annak feladataira; továbbá a gyermek, a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos követelményekre, fejlesztési feladatokra, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretére. Amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermek eredményes óvodai vagy iskolai neveléséhez, oktatásához iskolapszichológiai, óvoda pszichológiai vagy logopédiai ellátásba vétele indokolt, a szakértői bizottság a megfelelő ellátásba vételét kezdeményezi.
– Ha a járási szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, akkor a saját vizsgálatának dokumentációját és annak eredményeit, a vizsgálat alapján tett megállapításait, valamint a rendelkezésükre álló egyéb iratokat megküldi a vármegyei szakértői bizottság részére. A vizsgálat a vármegyei szakértői bizottságban fejeződik be.

–A korai fejlesztésre való jogosultság megállapítása vagy kizárása, ha az előzetes vizsgálat sajátos nevelési igényt nem állapított meg – az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése.

Mi történik a szakértői vizsgálat végén?

– A szakértői bizottság a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, esetleg logopédiai vizsgálat alapján szakértői véleményt készít, melynek tartalmát ismerteti a szülőkkel, gondviselőkkel, akik aláírják a dokumentumot.
– Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni.

Felülvizsgálat

– Ha egy gyermek/ tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd a szakértői bizottság az első vizsgálatot követő évben, majd három évente, 16 éves koráig felülvizsgálja. Így szakértői véleménye érvényessége is – ezzel összefüggésben – meghatározott, melyet a szakértői vélemény tartalmaz.
– Rendkívüli felülvizsgálat ezen idő intervallumon belül is kezdeményezhető. A szülő a vizsgálatot követő fél évvel később kérheti a vizsgálat ismételt lefolytatását az illetékes járási szakértői bizottságtól.