www.zalaszakszolgalat.hu  
 
Intézményvezetés Székhelyintézmény
Nyitva tartás Zalaegerszegi Tagintézmény
Tehetségpont Nagykanizsa-Letenyei
Tagintézmény
Különös közzétételi lista Keszthelyi Tagintézmény
Letölthető nyomtatványok Lenti Tagintézmény
Álláspályázatok Zalaszentgróti Tagintézmény
Rólunk írták
 
 
Tehetségpont

„Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyéről másra hurczoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóul boldogíthassuk.”

(Kölcsey Ferenc)

BEVEZETÉS

Az elmúlt évtized bebizonyította, hogy a kiemelkedő képességek kiaknázása a versenyképesség meghatározó tényezője az országok számára. A Világbank 2008-as tanulmánya kimutatja: minél nagyobb egy országban a tudásalapú társadalom súlya, vagyis például minél képzettebb a lakosság, minél elterjedtebb a számítógép-használat, annál versenyképesebb az adott állam gazdasága.
A Térségi Pedagógiai Szakszolgálat Tehetségpont tehetséggondozó stratégiájának célja, hogy a nagykanizsai gyermekek, fiatalok kapjanak hatékony segítséget tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához.
Ezért, a tehetségígéretek érdekében, mozgósítani kívánunk miden elérhető erőforrást.

A tehetség definiálása

Már az ókori görögök is nagyra értékelték a kivételes emberi teljesítményt. Úgy gondolták Géniusz szállta meg a művészt, és emberfeletti teljesítménynek tartották az alkotást. A keresztény vallás szerint isteni kegyben részesült az alkotó ember és a festők például nem szignálták műveiket. Későbbi korokban a sors ajándékának, veleszületettnek gondolták az ihletettséget. A francia felvilágosodás idején a kivételes képességet elsősorban a tanulásra, a nevelésre vezették vissza.
Napjainkban a tehetségnek többféle meghatározása van.
Sternberg (1986) a tehetség 17 féle felfogását ismerteti, de hozzáteszi:
“Minden társadalom maga dönti el, hogy mit tekint tehetségnek, ezért a fogalom tartalma az Idő és a hely függvényében változhat.” Analitikus, szintetikus és praktikus tehetségtípusokat különít el.(1677).
A tehetség Harsányi (1988) meghatározása szerint: “Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményt tud létrehozni.”
Feldhusen (1985) így fogalmaz: “gyermek és serdülőkorban a tehetség olyan pszichológiai és testi adottságokat jelent, melyek lehetővé teszik a tanulóévekben a kiemelkedő ismeretelsajátítást és teljesítményt, felnőttkorban pedig a magas szintű teljesítményt, alkotást.” Szükségesnek tartja egy olyan én meglétét, amely a specifikus hajlamokat felismeri és elfogadja.
Czeizel Endre (1997) a józanész alapján négy kritériumot fogalmaz meg: “(1) a tehetség potenciált, lehetőséget, ígéretet, reményt, esély jelent (2) valamelyik emberi tevékenységi körben (3) olyan kiemelkedő teljesítményre,(4) amely társadalmilag hasznos és amely (5) megelégedettséggel, örömérzéssel, tehát sikerélménnyel jár elérője számára.”
Balogh László, a Debreceni Egyetem docense a tehetség leírására a Renzulli-féle modellt tekinti a legelfogadottabbnak.
Ez a modell a tehetségnek négy összetevőjét emeli ki:
- átlag feletti általános képességek,
- átlagot meghaladó speciális képességek,
- kreativitás,
- feladat iránti elkötelezettség.
„Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik – a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén.” - Balogh László
Az óvodának, iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában.

A tehetségígéret teljesítményének kibontakozását segítő tervszerű beavatkozás lehet:
- a tehetséggel összefüggő erős oldal támogatása;
- a tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztése;
- a tehetség hatékony fejlesztéséhez szükséges pszichológiai háttértényezők (energia, motiváció, feltöltődés stb.) kibontakoztatása;
- olyan területek támogatása, amelyek kiegészítik a direkt tehetségfejlesztést.
A szakirodalom szerint a tehetségesek egy része alulellátott tehetség, aki nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges oktatási feltételeket. Az ellátatlanság következményeként közülük sokan alulteljesítőkké válnak. Képességeikben rejlő potenciális lehetőségeik alatt teljesítenek.

A képességeikben hátrányos tehetségek jobbára ellátatlanok és alulteljesítők jelenlegi oktatási rendszerünk biztosította képzési feltételek között.
Kit tekinthetünk képességeiben hátrányos tehetségnek?
Azt, aki valamilyen szervi képességkieséssel (halláskárosodás vagy kiesés, látáskárosodás vagy kiesés, mozgássérülés), a tanuláshoz szükséges pszichikus képességkieséssel vagy gyengeséggel küzd, affektív fejlődésében zavart szenvedett, miközben valamilyen specifikus területen kiemelkedő képességekkel bír.
Gardner sokoldalú intelligencia elmélete hét egymástól független emberi intellektuális képességet különít el, amit humán intelligenciáknak nevez.
Ezek a speciális tehetségterületek a következők:
- Logikai – matematikai
- Nyelvi
- Testi – kinesztetikus
- Térbeli
- Zenei
- Interperszonális
- Intraperszonális

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben

Alapvető

cél a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képesség fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Programunk a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A kompetencia alapú oktatás kitűnő lehetőség a tehetséggondozásra, tehetségfejlesztésre.

Szűrés – kiválasztás - differenciát tehetségfejlesztés


TEHETSÉGSEGÍTŐ STRATÉGIA

FELADAT:
Rövid – közép - hosszú távú tehetségsegítő stratégia kidolgozása jól teljesítő és alulteljesítő tehetségek számára. Mindkét tehetségtípus keresése, fejlesztése, gondozása, segítése a közoktatási intézményrendszerben meglevő erőforrásokra támaszkodva, újakkal kiegészítve, tervezett folyamatként, rendszert alkotva.

Rövid távú stratégia: Térségi Pedagógiai Szakszolgálat Tehetségpont létrehozása

Középtávú stratégia: meglevő erőforrások felderítése, új erőforrások keresése. (közoktatás, civilszféra, gazdasági szféra stb.)
Intézményi komplex tehetséggondozó program kidolgozása:
A tehetséggondozó tevékenységünk során igyekszünk a komplexitásra törekedni. Ez egyfelől azt jelenti, hogy igyekszünk megkeresni és szisztematikusan fejleszteni a tehetségígéreteket a speciális tevékenységterületeken – túllépve a hagyományos iskolai kereteken. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a tehetségek személyiségfejlesztését önismereti-tanulásmódszertani és más komplex foglalkozások révén.
Tehetséggondozó programunk célja:
- az egyéni képességek, tehetség felismerése, a tehetségígéretek kiválasztása
- a tanulók kreativitásának fejlesztése
- az önképzés igényének kialakítása
- a tanulási technikák megismertetése, elsajátítása egyéni programok a fejlesztésben
- a tanulás, az alkotó munka megszerettetése
- önismeret fejlesztése
- a kortársi kapcsolatok ápolása
- a kommunikációs képességek fejlesztése
- motiváció fejlesztése
-kiegyensúlyozatlan tehetségprofil feltárása, fejlesztése

A tehetségazonosításnál a következőket vesszük figyelembe:
- általános és speciális képességek mérésének eredményei
- pszichológiai háttérvizsgálatok
- osztályfőnökök, szaktanárok, más szakemberek véleménye
- tanulmányi teljesítmény, versenyeredmények, alkotások
- szülők véleménye.

Tehetséggondozó rendszer kidolgozása az óvodás korosztályra.
(Hangsúly az alapozáson, kiválogatás nélkül.) Már meglévő tehetséggondozó elemek ötvözése új elemekkel.
Alapelvek:
A hangsúly a későbbi tehetséggondozás megalapozásán van. Kiválogatás, elkülönítés nélkül a megfelelő érzelmi fejlődés biztosítása a legfontosabb teendő. A szabad játék fejlesztőhatásának kiaknázása.

Az óvodai tehetséggondozás prioritásai:
- A szabad játékra fordítható idő védettségének biztosítása (külön foglalkozások, külön programok ne törjék meg)
- Folyamatos pedagógiai megfigyelés és a megfigyeltek rögzítése a tehetség jeleinek korai felismerése érdekében
- A pedagógiai megfigyelésekre alapozva, szükség szerint személyre szabott egyéni fejlesztési terv készítése az ingerszegény környezetből, a rossz szociokulturális helyzetből adódó hátrányok fokozott kompenzálására.
- Saját mentorhálózat kialakítása.
- Intézményi szinten már működő tehetséggondozás eredményeinek megőrzése, a továbbfejlődés tervezése.
- A szülők bevonása, tájékoztatása, megnyerése (tanácsadás, felvilágosítás)

Tehetséggondozó rendszer kidolgozása a kisiskolás korosztályra.
(Hangsúly az alapozáson, a tehetség általános képességeihez tartozó elemeinek fejlesztésén van, kiválogatás nélkül. Egyéni fejlesztés tervek.) Már meglévő tehetséggondozó elemek ötvözése új elemekkel.

Tehetséggondozó rendszer kidolgozása az 5-8. évfolyam számára.
(A hangsúly a hatékony speciális tehetségfejlesztésen van.) Már meglévő tehetséggondozó elemek ötvözése új elemekkel.

Tehetséggondozó rendszer kidolgozása a középiskolás korosztály számára.
(Hatékony speciális tehetségfejlesztés: fakultáció, tagozatok, speciális osztályok stb.) Már meglévő tehetséggondozó elemek ötvözése új elemekkel.

Fenntartói támogatási rendszer kidolgozása az intézményi tehetséggondozó rendszerek támogatására:
- Tehetségpont működésének biztosítása
- Tehetségvédelmi felelős-rendszer kialakítása szakemberek (fejlesztőpedagógus, iskolapszichológus, tehetség pedagógus stb.) közreműködésével.
- Mentor hálózat kialakítása- Intézményközi tehetségműhely létrehozása
- Esetmegbeszélő csoport szervezése tehetségfejlesztő pedagógusok számára

Hosszú távú stratégia
A tehetséggondozás minden életszakaszra kiterjedő stratégiájának kidolgozása:
tehetségcsíra - tehetségígéret - megvalósult tehetség
Társszervek, partnerek felkutatása, bevonása a tehetségstratégia folyamatos fejlesztésébe, megvalósításába.
A megvalósult tehetség, a tálentum gondozása. (Pályázatok, bemutatkozási, megnyilvánulási lehetőségek, szociális háló, stb.) Életpálya követés. Társszervek, partnerek, civil szervezetek, szponzorok felkutatása, bevonása a tehetségstratégia folyamatos fejlesztésébe, megvalósításába.

 
  © 2013-2017 Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat